Vacsora

Az este nálunk vacsoráztak K-ék. Szoktunk néha ilyet, hogy eljárunk egymáshoz vacsorázni, és szeretem, mert sokkal érdekesebb és kellemesebb, mint egy füstös kocsmában üvöltözni egymásnak. Nem arról van szó, az is kell néha, de azért jól esnek az ilyen csendes, baráti társaságban eltöltött esték.
A Kedvessel egész délután konyhatündérkedtünk, majd a végére megbeszéltük, hogy talán ez a legjobb az egészben. Míg én a sütit meg a krumplit készítettem, addig ő a húst intézte, és a jó kis közös munkának meg is volt az eredménye, hiszen mindazon túl, hogy egész napot együtt töltöttük és egymásra figyeltünk, a vacsora végén mindenkinek üres volt a tányéra, K pedig azt mondta, hogy csillagos tízest ad a szakácsoknak. És ez mindig jól esik, amikor az ember igyekezett valamit a lehető legjobban megcsinálni, mert ilyenkor érzi úgy, hogy van eredménye a munkájának :D
És Őszi eső! Külön köszönet a krumpli receptért, nagy sikere volt!